Back to Top

Előbégetés

 
Üdvözöllek a karámbeee!

Ha nem olvastad még ezelőtti bégetéseimet, akkor megsúgom, hogy megrögzött Madeira és Azori rajongó vagyok. Minden évben meglátogatom valamelyik szigetet, de van olyan is, hogy egy évben kétszer is sikerül összehoznom.

Az észt nem nagyon osztogatnám, mert én sem állok túl jól vele, de azért írásaimban itt-ott találhatsz olyan infókat, amelyekre majd emlékezhetsz amikor itt a szigetek valamelyikén te is megéled őket.

Ezek a leírások nagyrészt a saját emlékkönyvemet alkotják, reménykedve abban hogy hamarább ér utol a demencia, mint a vakság. 

Többen kérdezték, miért járok vissza ugyanazokra a helyekre, és főképpen vidéken lakóként mi a csudának megyek olyan helyre, amit én is csak "színtiszta falusi turizmus"-ként jellemzek?

Nos talán irigykedni.

Külső szemlélőként - turistaként - más ez a hely, mint egy itt született embernek.
Nekem úgy tűnik, hogy a helyiek harmóniában élnek a szigetükkel, megtesznek mindent azért, hogy otthonos, tiszta és rendezett legyen a környezetük. Megtesznek azért is mindent, hogy technológiailag ne maradjanak le a "civilizált" világtól. 
Látni itt gazdagságot és szegénységet, megélhetést és túlélést vagy éppen normális és elpocsékolt életeket. 

Egyet viszont nehéz találni: igénytelenséget. 

Valahogy bármerre is megy az utazó, mindenhol rend és tisztaság fogadja. Az utak szélei mindenhol rendben vannak tartva, eldobott szemetet szinte sehol sem találni. Ha reggel autózol sok helyütt a portáik előtt sepregető a helyieket láthatsz, szinte mindenki kínosan ügyel arra, hogy a lakóhelye kívülről is rendes legyen. A házaikról málló vakolattal sok mindent nem tudnak tenni, hiszen a sok eső, a magas páratartalom ezek élettartamát oly gyorsan emészti el, hogy az anyagilag egyszerűen nem tudják követni. Ha hullik is a vakolat, akkor sem díszeleg napokig a ház előtti aszfalton.


A helyiek barátságosak az utazóval, de nem tukmálják az emberre magukat. Ha kérdezed őket válaszolnak, de nem fognak közelebbi ismeretséget keresni veled. Ők olyan maguknak valóak. 
Az étteremben nem kérdezik meg háromszor, hogy jó e az étel vagy kérsz e még valamit. Úgy vannak vele, úgyis jelzel, ha akarsz még valamit, vagy valami bajod van. Egyébként nagyon ügyelnek arra, hogy jól érezd magad és ezért igyekeznek mindent megtenni. A helyiekkel létrejött interakciókban az esetek 99%-ában azt érzed, hogy a veled kapcsolatban álló mindent elkövet a siker érdekében. Szinte mindig mindenhol a megoldásra törekvés látszik a viselkedésükben.
Azt pedig, hogy itt is meg van az a bizonyos egy százalék aki nem követi ezt a trendet, azt jobb figyelmen kívül hagyni.